Ebben a fejezetben csak a fontosabbnak tartott betegségekről írok.
Természetesen ezeken kívül még számos betegség előfordulhat.
MACSKALEUKOZIS (FELV):
Vírus által okozott fertőzés, nagyon hosszú a lappangási ideje. Sok fertőzött
állatban évekig is eltarthat, mire valamilyen tünet kialakul. A kór okozója
vérrel és nyállal terjed, főleg az egymással történő verekedések alkalmával,
de gyakori a nemi úton történő terjedés is.
A fertőzött anyák kölykei már fertőzötten jönnek a világra. Ilyenkor a
tünetek jóval hamarabb mutatkoznak. Legalapvetőbb kártékony hatása
az, hogy gyengíti az immunrendszert. A FELV-fertőzés nagyon sok idősebb
kori daganatos elváltozás kiváltója. Gyakran fordul elő más virusos fertő-
zéssel, különösen a FIV-vel egyidejüleg. A fertőzöttség a vérből mutatható ki.
Többször alkalmazott védőoltással megelőzhető. Az alapvédettség kialakítá-
sához 1-1 hónapos különbséggel legalább 2-szer, de inkább 3-szor célszerű
oltani, majd évente kell ismételni.
A MACSKÁK IMMUNHIÁNYOS BETEGSÉGE (FIV):
A FIV szinténvírusos eredetű betegség. Itt is évekig eltarthat a lappangó
stádium és a tünetek az idősödő (8-10 éves) állatokban alakulnak ki. A
fertőződés és a tünetek megjelenése közötti években az állatok teljesen
egészségesnek tünnek. A FIV főleg karmolások, verekedések útján
terjed. Talán éppen ezért a kandurokban gyakoribb az előfordulása.
A betegség gyanúja vérvizsgálattal igazolható. Sajnos nincs ellene
védőoltás.
FERTŐZŐ HASHÁRTYAGYULLADÁS (FIP):
Ezt a betegséget is vírus okozza. A neve alapján csak a hasüregben
számíthatnánk előfordulására, ennek ellenére más testüregben is
gyakran alakulnak ki elváltozások. A betegség fő jellemzője, hogy a
nagyobb testüregekben cseppenként gyülik össze a váladék. Ha a
hasüregben gyülik össze a váladék, akkor a macskának feltűnően nagy
hasa lesz (mintha terhes lenne).
Ha a mellüregben akkor a nehezedő légzés a jellemző. Amikor a
tünetek megjelennek, pár hét alatt elpusztulnak a betegek. A betegség
gyógyíthatatlan.
A fertőzöttség vérből kimutatható. A betegség megelőzésére nazális
vakcinát alkalmaznak (nem injekcióban kapja az állat az oltást, hanem
az orrába kell csepegtetni a vakcinát). Ennek használata különösen
macskatenyészetekben indokolt, és ott ahol már előfordult ilyen betegség
korábban.
MACSKÁK FERTŐZŐ BÉLGYULLADÁSA (panleukopénia):
Ez a fertőző betegség has menéssel, hányással, kiszáradással és erős
leukopéniával (fehérvérsejtszám csökkenése vérben) jár.
A vírus a beteg macskákból főként a bélsárral és egyéb váladékok-
kal ürül. A fertőzés a macskák közvetlen érintkezésével jár. A lappangási
idő 4-5 nap. Heveny esetekben magas láz, gyakori hányás, majd hasmenés,
és ezek következményeképpen kiszáradás alakul ki.
A betegség a macskák vakcinázásával megelőzhető.
MACSKÁK CALICIVIRUS OKOZTA NÁTHÁJA:
A macskák heveny lefolyású, náthás tünetekkel, a szájnyálkahártya
gyulladásával és kifekélyesedésével járó betegség.
A macskák közvetlen érintkezéssel, illetve nyál útján a légutakon
vagy szájon át fertőződnek. A fertőzött macskák a garatüregükben
hónapokig hordozzák a vírust.
Először az állatok étvágytalanok, kedvetlenek, majd később nyálza-
nak, tüsszögnek, könnyeznek, savós orrfolyásuk van. Az állatok egy ré-
szében tüdőgyulladás is kialakul. A betegség megelőzésére kombinált
oltóanyagok vannak, amelyeket két alkalommal néhány hetes különb-
séggel egymás után injekcióban beadva, egy évig tartó védettség érhe-
tő el. A vakcinázást évente egyszer megismételve a védettség tartóssá
tehető.
VESZETTSÉG:
A veszettség heveny, ritka kivételtől eltekintve halálos lefolyású,
vírus okozta agy- és gerincvelőgyulladásban megnyilvánuló betegség.
A betegség vírusát a beteg állatok főleg a nyálukkal ürítik. A lappangási
idő eléggé változó, 2-8 hét körül. Macskákban többnyire dühöngő ve-
szettség alakul ki. Először az állat félénk, tompult, étvágya szeszélyes
és esetleg nyálzik. Ezt követi a fokozott ingerlékenység szakasza,
amikor az állat támadóvá válik. Rövidesen az állat nem tud nyelni,
kancsalság jelentkezik, de a végső szakaszban a törzs- és a végtagizmok
is megbénulnak. A beteg állkapcsa lóg, a szájából nyál csurog majd
elerőtlenedve elfekszik, és a tünetek kezdetétől számított 2-4 nap alatt
elhullik.
A veszettség ellen oltóanyagot használnak, amit évente kell ismételni.
AUJESZKY-FÉLE BETEGSÉG
A betegség a vírust tartalmazó nyers sertéshús és belsőségek etetése
útján terjed. A beteg macskák megszakítás nélkül fájdalmasan nyávognak,
pupilláik nem egyformán tágak, egyik szűk, másik kerekre nyitott, nyálzanak
a nyelésben részt vevő idegek bénulása miatt. Izomgörcsök jelentkezése
mellett pusztulnak el. A betegséget a tünetek alapján biztosan diagnosztizálni
tudják az állatorvosok, és nem szabad a beteg macskát szenvedni hagyni,
hanem el kell altatni, mivel meggyógyítani nem lehet. Megelőző oltásra is
van lehetőség. Legbiztosabb védekezési mód azonban a nyers disznóhús
kiiktatása.
oldal tetejére!
FERTŐZŐ KEVÉSVÉRŰSÉG (Haemobartonellosis)
Kórokozója a vörösvértestek felületéhez tapad és szétesésüket okozza.
Bolhák és egyéb vérszívók vesznek részt terjesztésében. Gyakran sebzéssel
járó veszekedés, karmolás útján terjed. 1-2 hét lappangási idő után lázas és
láztalan napok váltják egymást. A betegek a vérszegénységtől fáradékonyak,
sápadtak, később sárgaság is jelentkezhet. A biztos megállapítás csak labora-
tóriumi vérvizsgálattal lehetséges. A betegség gyógyítható, speciális gyógyszere
van, mely a kórokozókat elpusztítja, ha vénába fecskendezik.
oldal tetejére!
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
